Menü betöltése...
»Keresés
Keresés
A székesegyház mai formáját az 1882-1891 között történt átépítés eredményeként nyerte el. Megőrizte középkori alaprajzi rendszerét, az egységes neoromán külső és belső kiegészül, és teljessé válik a historizáló képző- és iparművészeti alkotásokkal és díszítéssel…
Körutazásunk, számunkra alapvető hiányokat pótolt. A legtöbb turista Andalúziát, a tengerpartokat, Santiago de Compostelát vagy a Pireneusokat látogatják a legsűrűbben. Pedig Spanyolország „európai lelke”…
A templom a középkorban Pest vármegyében található Alag falu plébániatemploma volt. A falu már a XII. században is létezett. A XII. sz. végén, XIII. században épülhetett körtemploma. Alag a török időkig önálló település volt az Árpád-kori Keszi falu keleti szomszédságában…
Az Alcsabi templomromot Csabrendekből Nagytárkánypuszta felé indulva, a falutáblától kb. 1,5 km-re találtuk meg. Jobb oldalt találunk egy kis földutat a szántón, ami egy fás területhez visz. Ennek a facsoportnak a belsejében található az Alcsabi templomrom…
Sziasztok, Gábor vagyok!
Úgy látszik, mostanában csak Budapest eddig be nem mutatott turisztikai helyinek ismertetésére van időm, sajnos ebben is csak lassan tudok haladni.
A bazilika tényleges turisztikai célpont, egyrészt az igen jó elhelyezkedése…
A Szent István-székesegyház (Stephansdom vagy Stephanskirche) az első keresztény vértanúnak szentelt székesegyház Bécs fő vallási épülete, valamint a város egyik szimbóluma és egyben Ausztria legjelentősebb gótikus épülete. A Stephansplatzon…
A Belváros után felmentem a Várhoz. Néhány szóban foglaljuk össze a történelmét, mert eléggé hektikus:
Gyakorlatilag Szent Istvántól 1919-ig magyar tulajdonban volt, egy rövid időszakot leszámítva (1042 körül). Az I. VH végére gyakorlatilag rom volt és szlovák…
A vár keletkezésének ideje ismeretlen, de feltehetőleg a tatárjárás, tehát 1241-42. után épült mint királyi vár. Királyi vár 1370-ben is, amikor Ákos bán a várnagya, és…
A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült.
A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és a fellegvárból áll…
Tavaly voltunk itt. A rom nagyon szép látnivaló.
Taliándörögd területén a középkorban négy egyházas település volt: Felső és Alsó-Dörögd, Imár és Ráskó. Felső-Dörögd templomát Szent András apostol tiszteletére szentelték. Dörögd első említése…
Várpalotára tartva megálltunk itt. Kicsiny kis szép falu a 8-as főút határában, ókori római hadiutak találkozásánál a Séd patak mentén, Veszprém és Várpalota között. Itt, Sóly és Királyszentistván között zajlott le 997-ben a sorsdöntő ütközet…
Bármely irányból közelítjük meg Sümeget, szemünkbe tűnik a várhegy tetején a festői szépségű vár, mely mintegy királyi korona ékeskedik a város felett. S a hegy tövében ott ragyog szürkésfehér színű falával, barokkos toronysisakjával a ferences templom…
A pálos kolostor helyén egy remete gondozásában álló királyi kápolna volt, ami az esztergomi érseknek volt alárendelve. 1290-ben ezt a kápolnát Lodomér esztergomi érsek visszahelyezi a veszprémi püspökség joghatósága alá. 1304 körül alapítja meg Lőrinc, a rend negyedik…
Visegrádi kiránduláskor mindenképp megér egy megállót Visegrád első vára, ami tulajdonképpen az Államalapításunk része. A Duna fölé magasodó Sibrik-dombon a 4. század első felében, Nagy Konstantin római császár idejében épült fel a Pone (Ponts) Navata nevű római erőd…
Sziasztok, Gábor vagyok! Ezen a hétvégén csak úgy bementem Grácba sétálgatni, nagyon jó volt. Igazából ezt a kastélyt akartam megkeresni, mert ez még hiányzott a kollekciómból, pedig tudtam, ez sem múzeum kastély. Viszont rendkívül látványos…
A kápolna létrejöttét Makay György, egykori mohácsi plébános alapítványa ihlette, ugyanis 1784-ben bekövetkezett halálakor felbontott végrendeletében ez állt: saját tulajdonát képező kertjének haszonélvezete fejében a mindenkori mohácsi plébános…
Országunk meghódítására indult 1526-ban a török sereg II. Szulejmán szultán vezetésével. Itthon a főúri és köznemesi pártok vezetői csak saját érdekeikkel törődtek. Az utolsó pillanatban kezdtek el fegyverkezni a feudális urak és ragaszkodtak ahhoz, hogy az alig 20 éves II…
Így írtak róla 1981-ben: A barokk kori Sümeg hangulatát árasztja a Szent István tér északi oldalán álló volt püspöki palota, amely ma diákotthon céljait szolgálja. Az épületet a várhegy lejtőin emelték és így a lejtőhöz alkalmazkodva, egy…
Sóly 400 lakosú kis falu a régi római hadiutak találkozásánál a Séd patak mentén, Veszprém és Várpalota között. Neve személynévi eredetű, talán a Saulból. Itt Sóly és Királyszentistván…
A város története az őskorig követhető, régészeti kutatások bizonyítják, hogy már ebben a korban lakott volt a terület. A Sümeg déli határában elterülő Mogyorósdombon az újkőkorból származó kovakőbánya feltárásakor…
Szigliget mellett található toronyrom elnevezésére az egyetlen adat a fölötte fekvő Ávorsai-rét neve lehet, mivel Avas nevű falu nem szerepel a forrásokban. Azt viszont tudjuk, hogy ez a templomrom az egykori Réhely (Révhely) falu temploma volt. A mellette futó utcát ma is Réhely utcának hívják…
A római katolikus plébániatemplom a város egyik legjelentősebb műemléki épülete. Kívülről egyszerű homlokzati tornyos, egyhajós barokk templom. 1756-1759 között Bíró Márton veszprémi püspök építtette egy régebbi templom maradványainak felhasználásával…
Kisfaludy Sándor költő (Sümeg, 1772 - Sümeg, 1844) Győrben és Pozsonyban jogot tanult, majd a katonai pályát választotta. 1793-96 között a bécsi testőrség tagja. Részt vett a franciák elleni hadjáratban, fogságba esett. 1799-ben leszerelt…
Sziasztok, Gábor vagyok! Most egy korábbi városlátogatás jön. Goslar felé menet itt tartottam egy nagyobb pihenőt, de eléggé rossz időt fogtam ki. Ausztriában hatalmas felhők lógtak le egészen a talajig, azt hittem, hogy semmit nem fogok Passauból látni…
Sziasztok, Gábor vagyok! Szombathely belvárosával még nem foglalkoztam (meg néhány hellyel, ami a többi beszámolóból kimaradt), pedig szépen rendbe tették, ezt most pótolom. Kezdjük a sétánkat a belváros kellős közepén, a Főtéren: ez egy hosszan…
Sziasztok, Gábor vagyok! Mielőtt az alcsúti arborétumot megnéztem volna, először ide jöttem, csak az szebb volt, így azt tettem fel előbb. Sajnos az arborétum részről nem sok leírást találtam, az Egyetem honlapján is csak a kutató intézettel foglalkoztak…
A Garay tér közepén a névadó Garay János szobra áll. Alkotója Szárnovszky Ferenc, aki Barabás Miklós rajzát használta fel. A szobrot 1898. június 5-én avatták fel. A tér eredeti neve Zöldkút tér, 1881-ben nevezték el Garay térnek. Akkor a szobor helyén még kút ált…
